Ahogy a legutóbbi bejegyzésekből is kiderült, mostanában alig főztem, inkább éttermekben, vagy másoknál kóstoltam meg különféle ételeket. Ma este azonban hosszas kihagyás után végre újra összedobtam valamit a konyhában, méghozzá Jamie Oliver Olasz kaják c. szakácskönyvéből. Ezt a receptet nem a pösze angol srác találta ki, hanem saját bevallása szerint egy régi olasz gyűjteményben bukkant rá (azóta fenntartással kezelem Jamie saját találmányait, mióta még az első szakácskönyvéből kipróbáltam egy csirkemellet, amit zöldségekkel, pl. póréhagymával lazán alufóliába csomagolva kellett megsütni - amikor kibontottam, életem egyik leggusztustalanabb étele tárult elém. Könyveit viszont a mai napig megkapom ajándékba innen-onnan). Már a fotó alapján azonnal tudtam, ezt kell megcsinálnom, mivel egyszerűen imádom a sült tésztát barnára pirított parmezánnal a tetején.
Először áztassunk egy kis csomag szárított vargányát egy bögre forró vízbe, és pucoljunk meg 30 dkg friss gombát, vágjunk apró darabokra egy jó adag csirkecombfilét, majd mozsárban törjünk szemes borsot némi só és 3-4 friss bazsalikomlevél társaságában (eközben gyakran szippantsunk bele a mozsárba, a frissen tört borsnak és a meggyötört bazsalikomleveleknek isteni az illata). Egy serpenyőbe (inkább vastag aljú rozsdamentes acél, mint vékony teflon) öntsünk olívaolajat, és ezen pirítsuk meg a csirkedarabkákat, melyeket előbb összekevertünk a mozsárban megtört só-bors-bazsalikomegyveleggel. A vargányát, a friss gombát és a fokhagymával együtt. Ez utóbbit legjobb, ha hajszálvékony szeletekre vágjuk, ahogy azt egyik kedvenc filmemben, a Goodfellasban is teszik a börtönben a maffiózók (amúgy ahogy ezek vacsoráznak, attól szerintem még az is kedvet kap a főzéshez, aki eddig közelébe se ment a konyhának, és egyben arra is megtanít, hogy a kiváló alapanyagokról még a legnehezebb helyzetben se mondjunk le).
Öntsünk a serpenyőbe két deci fehérbort és a vargánya áztatólevét, majd forraljuk el a bor alkoholtartalmát, ezután jöhet bele fél liter tejszín (nem kevesebb, mert különben majd jól kiszárad a tésztánk a sütőben), forraljuk fel lassú tűzön. Ha kész, vegyük le a tűzről, és keverjünk hozzá egy doboz készre főzött spagettit. Tépkedjünk bele friss bazsalikomleveleket (csakis frisset, a szárított tényleg teljesen ízetlen, a fagyasztottban meg csak az ízek egy része marad meg, felemás megoldás lenne), és keverjünk hozzá reszelt parmezánt. Ilyenkor kell kóstolni, és szükség esetén még sózni, borsozni. Az egészet egy jénaiba szedjük, a tetejére még dobunk néhány egész bazsalikomlevelet, és beszórjuk parmezánnal, majd mehet a sütőbe 200 fokon, ahol addig sütjük, amíg szépen meg nem barnul.
Na mit szól hozzá?