A halak közül a pisztrángot szeretem a legjobban, nálam még a lazacot is megelőzi. Könnyű, fehér húsa és jól megpirulva a bőre egyaránt ízletes, a szálkákról pofonegyszerű egyben lefejteni a húst, eddig mindig sikerült gond nélkül elkészíteni, és még a többi halnál is jobban harmonizál egyik legkedvesebb fűszernövényemmel, a rozmaringgal. Már csak egy pohár hideg fehérbor kell, hogy pár perc erejéig úgy érezzük, ez a létező világok legjobbika. Egy fárasztó nap méltó befejezéseként receptek és előírások követése nélkül, csak a "belső hangra" figyelve ütöttem össze ezt a vacsorát.
A halat kívül belül átmossuk, majd sütőedénybe helyezzük, mindkét oldalát átdörzsöljük sóval, óvatosan meghintjük némi liszttel (melynek csipet pirospaprikával adunk halvány színt), hasába egész rozmaringágat és egy kis gerezd citromot dugunk, borssal megszórjuk. Ezután hintsük meg fenyőmaggal. Alufóliával lefedve 180 fokos sütőben 6 percig pároljuk, majd a fóliát eltávolítva kb. 8-10 percig pirítjuk, amíg a fenyőmagok szép barnára, a hal bőre pedig valamennyire aranybarnára sül (bajban vagyok a sütési idő megadásával, mert az új sütőnk lassabban, de sokkal kíméletesebben, egyenletesebben süt, mint a korábbi, még semmi sem száradt ki benne!). Két piros kaliforniai paprikát alaposan megsütünk, majd lefedjük egy időre, ezután könnyedén lehúzhatjuk a héját, ezután a paprikaszeleteket pépesítjük. Főzőedényben 1 dl fehérbor, egy teáskanál finomra aprított rozmaring, só-bors és három evőkanál tejszín egyvelegét óvatosan melegítsük, majd keverjük hozzá a paprikamasszát, főzzük el a felesleges levet. Közben a cukorborsót dobjuk 4 percre zubogó sós vízbe, ha ezzel is kész vagyunk, már tálalhatunk is.
Na mit szól hozzá?