A bagel azóta nagy kedvencem, hogy New Yorkban jártunk, azelőtt azt hittem nem több, mint egy lyukas zsemle. Itthon ugyebár nem gyakran találkozhatunk vele, még sok évvel ezelőtt volt egy kifejezetten bageles hely az Astoriánál levő irodaház legfelső szintjén de az már nagyon rég kimúlt. Nagyjából akkoriban próbálkoztak ezzel a kilencvenes évek közepén, amikor a Dunkin' Donuts-ok is megjelentek a város több pontján, csak nem számoltak azzal, hogy a frissen felhúzott üvegpalota dolgozói nem szoktak át a párizsis zsömléről a bagelre, és a rendőrök körében sem terjedt el amerikai mintára a mértéktelen fánkevés. Így a bageles is bezárt, illetve a Dunkin' Donuts is gyorsan összepakolt, és továbbállt. Fánkot ettől függetlenül lehet kapni majdnem minden péknél, bagelt viszont nem. Pedig egy szakácskönyvem szerint Kelet-Európából indulva hódította meg az Újvilágot. Lényeg, hogy aki New Yorkban jár, és gyorsan enni akar valamit menetközben az utcán vagy a parkban üldögélve, annak nem a hotdogot ajánlanám hanem a majd' minden sarkon megtalálható Delikben kapható bagelt, amit a kérésünknek megfelelő hozzávalókkal készítenek el (leggyakrabban a 45. utcában levő Cranberry Gourmet Deliben ettünk ilyet, mert az majdnem szemben volt a hotellel, ahol laktunk, de a legtöbb majdnem ugyanilyen).
S hogy miben több a bagel, mint egy lyukas zsemle? Sűrűbb a tésztája, ezért kézbefogva is érezhetően súlyosabb, és természetesen laktatóbb, és nagyon finom.
Hozzávalók
7 g szárazélesztő
1 ek só
500 g liszt
250 ml langyos víz
olaj
egy tojássárgája
2 ek cukor
kukoricadara (a sütéshez)
A szárazélesztő, a liszt, a só és a víz felhasználásával készítsük el a tésztát, alaposan dagasszuk meg, ez egyrészt könnyebb, mint a kenyér esetén, ugyanis kevesebb vizet használunk, így nem ragad folyton a kezünkre az egész, másrészt viszont nagyobb erőt igényel épp emiatt a keverés, dagasztás. Ha a tészta szépen összeállt egy sima, súlyos gombóccá, kiolajozott tálban letakarva kelesszük úgy 30 percig! Liszttel megszórt felületen a tésztát újra dolgozzuk meg egy kicsit, majd nyújtsuk ki egy nagy téglalappá, és ebből vágjunk ki kisebb, hosszúkás téglalapokat. Ezekből formázzunk karikákat, és letakarva ismét kelesszük kb. 30 percig, nagyjából a duplájára (a lyuk méretét ennek figyelembevételével alakítsuk ki, nehogy benőjön). Közben forraljunk nagy fazékban vizet a 2 ek cukorral együtt, és melegítsük elő a sütőt 240 fokra. A megkelt bageleken ellenőrizzük a lyukakat, és ahol kell, óvatossan formázzuk szabályosra. Szűrős kanállal óvatosan tegyük a forrásban levő vízbe a bageleket 3 percre, egyszerre ne sokat, nehogy összeragadjanak. Ezután kukoricadarával megszórt, lazán kiolajozott sütőpapírra szedjük őket, megkenjük egy kevés vízzel higított tojássárgájával, majd megszórjuk szezámmaggal vagy mákkal. A sütőben 15 perc alatt készre sülnek. Ha valaki bizonytalan abban, mivel egye, ajánlanám a következőt: philadelphia sajtkrémet elkeverünk aprított snidlinggel, ezzel megkenjük a kettévágott bagelt, majd teszünk bele egy szelet füstölt lazacot (aki a halat utálja, annak valami zöldfűszeres svájci sajtot raknék bele).
Reméljük, előbb-utóbb eljön itthon is a bagelek kora, mert tényleg nagyon jó szendvicsalapanyag! Amúgy most kíváncsiságból rákerestem, és
van most is bageles Budapesten, az V. kerület Galamb utcában, hamarosan le is tesztelem.
Na mit szól hozzá?