Múlt szombaton úgy döntöttem, báránygerincet fogok sütni, s mivel tudtam, hogy a legnagyobb hipermarketekben is reménytelen a bűvös csirke-pulyka-disznó-marha négyszögből kitörni, elmentem a piacra (Lehel tér - de megfogadtam, hogy oda most utoljára). Végiglátogattam vagy hat hentest, de sajnos kénytelen voltam azzal szembesülni, hogy a húskínálat, illetve a jófajta húsokhoz jutás sok piacon még nagyon is '89 előtti, nincs választék, jófélét meg csak a pult alól kaphatsz, ha elég protekciód van a hentesnél. Az árusok elmondták, hogy az általam keresett báránygerincet kizárólag húsvét előtt lehet kapni, de akkor sem könnyen. Jó, lehet azt mondani erre, hogy menjek a Nagyvásárcsarnokba, megyek is, ha végre arrafelé fogok lakni (már arra kéne laknom egy ideje, de ez egy másik történet). Mindez csak azért szomorú, mert míg minden kis közértben van már lichitől kezdve a mangón át mindenféle egzotikus déligyümölcs, addig a városhatártól akár pár kilométerre bégető gyapjas jószágok húsa hiánycikk. Persze a kínálat nem elválasztható a kereslettől, amikor megkérdeztem a hentest, mégis miért nem tart bárányhúst, azt mondta azért, mert rárohadna (és közben levágott egy nagy darabot az előtte fekvő ormótlan pulykamellből a soron következő asszonyságnak), szóval ez részéről teljesen elfogadható indoklás.
Mindenáron juhot akartam, úgyhogy egy adag birkahússal távoztam (tudom, a címben még bárány van, de annyira hülyén hangzik a birkakebab, hogy nem tudtam betenni címnek), közben azon gondolkoztam, mi legyen ebből? Otthon átböngésztem a szakácskönyveimet (már egész sok van!), választ a The complete guide to traditional jewish cooking c. vaskos gyűjteményben (ez is amszterdami szerzemény) találtam meg, két külön recept formájában. Az egyik a jeruzsálemi báránykebab volt, a másik az aszaltgyümölcsös kuszkusz (ez úgy jött, hogy kuszkusz eleve mindig van otthon, a piacon meg láttam egy szép, színes standot tele ezerféle aszaltgyümölccsel, és jól bevásároltam). Régóta használatlanul lapulnak a fiókomban a kis fémnyársak, végre ezeket is újra csatasorba állíthattam. Nagyon jó kis ebéd kerekedett belőle, de mindenképp ki fogom próbálni zsenge bárányhússal, faszénen grillezve is!
Hozzávalók a kebabhoz
Hozzávalók a körethez
Mindenáron juhot akartam, úgyhogy egy adag birkahússal távoztam (tudom, a címben még bárány van, de annyira hülyén hangzik a birkakebab, hogy nem tudtam betenni címnek), közben azon gondolkoztam, mi legyen ebből? Otthon átböngésztem a szakácskönyveimet (már egész sok van!), választ a The complete guide to traditional jewish cooking c. vaskos gyűjteményben (ez is amszterdami szerzemény) találtam meg, két külön recept formájában. Az egyik a jeruzsálemi báránykebab volt, a másik az aszaltgyümölcsös kuszkusz (ez úgy jött, hogy kuszkusz eleve mindig van otthon, a piacon meg láttam egy szép, színes standot tele ezerféle aszaltgyümölccsel, és jól bevásároltam). Régóta használatlanul lapulnak a fiókomban a kis fémnyársak, végre ezeket is újra csatasorba állíthattam. Nagyon jó kis ebéd kerekedett belőle, de mindenképp ki fogom próbálni zsenge bárányhússal, faszénen grillezve is!
Hozzávalók a kebabhoz
- fél kiló bárányhús, kockákra vágva
- fahéj, feketebors, kardamom, kakukkfű és petrezselyem a fűszerezéshez
- 1 apróra vágott kis hagyma
- 1 apróra vágott fokhagyma
- egy fél citrom leve
- 3 ek extra szűz olívaolaj
Hozzávalók a körethez
- 25 dkg kuszkusz
- aszalt gyümölcsök - minél színesebbek, annál jobb
- kb. 1 ek vaj
- 1 ek olívaolaj
- só
Na mit szól hozzá?