A tálba öntött vízben az élesztőt eldolgozzuk, a lisztet és sót egy másik tálban összekeverjük, majd az élesztős folyadékot hozzáöntve kézzel összekeverjük jó alaposan, dagasztás előtt 10 percet pihentetjük. 10-10 perces pihentetések beiktatásával dagasztjuk. A Szakácsok könyve azt írja, lisztezés helyett olívaolajjal kenjük be a munkafelületet és a kezünket, hát sajnos ez nekem nem jött be, maradok a lisztes módszernél. Éjszakára a hűtőbe tettem kelesztés céljából a tésztát (a kelesztésről is sokfélét olvastam már, ezt konkrétan az olasz szakács csinálta így). Másnap reggel neki lehet állni a hozzávalók beledolgozásához. A tésztát késsel négy részre vágjuk, cipókat formázunk belőlük. Az olívabogyót, aszalt paradicsomot és az erőspaprikát közepesen apróra vágjuk, a dióbelet durván megtörjük (se az aprítást, se a törést ne vigyük túlzásba, hogy láthatóak és felismerhetőek legyenek majd a kenyértésztában az adalékok). A felaprított hozzávalókat alaposan belegyúrjuk a négy részre osztott tésztába, majd 10 percig letakarva pihentetjük, cipó alakúra formázva. Ezután hosszúkásra alakítjuk a kenyérkéket, még úgy 20-30 percig hagyjuk kelni, de ekkor már egyenként konyharuhába tekerve, hogy ne lapuljanak szét. A tészták tetejét sütés előtt vízzel permetezzük, liszttel megszórjuk. A sütőt 220 fokra melegítsük elő, s a sütő közepére téve 15 percig tartsuk meg ezt a hőmérsékletet, ezután csökkentsük 190 fokra, és további 30 percig süssük így (illetve amíg meg nem sül a kenyér). A sütőből kivéve kenjük meg egy kis vízzel.