Amikor a szakácskönyveimet lapozgatom, leggyakrabban amiatt mondok le egy-egy recept elkészítéséről, mert előre tudom, hogy már a hozzávalók beszerzésénél elbukik a dolog. Anélkül, hogy nekiállnék keseregni a hazai silány kínálat felett (pl. a legtöbb húsospult nem tud kilépni a sertéscomb-marhalábszár-csirkemellszárny háromszögből), be kell látnunk, hogy rengeteg utánajárást és így időt is igényel, ha egy átlagosan igényes szakácskönyvből vagy külföldi magazinból szeretnénk kiválasztani a vacsoránkat. Vannak persze olyan kétségkívül nagyszerű és hiánypótló boltok, mint a Culinaris, de gyakran már egy adag friss petrezselymet is keresgélni kell. Amikor a Nagycsarnok közelébe költöztem, azt hittem, ez végleg megoldódik, mert ott aztán minden van. De sajnos kiderült, hogy ott sem kolbászból van a kerítés. Mostanában kezdek járni a Fény utcai piacra is, ami viszont nagyon kellemes csalódás. Gyakran viszont hétköznap este csak a madarasteszkóra jut idő Budaörsön. A tartós hozzávalókat pedig megéri az egy-egy országra vagy ételtípusra specializálódott kisboltokban beszerezni. A következőkben - kis megszakításokkal - sorra veszem az alapanyagbeszerzési lehetőségeket - már amiket én ismerek és rendszeresen használok.

A képet az isztambuli fűszerpiacon készítettem, ide is gyakrabban be kellene nézni