Ami a legjobban megfogott ebben az ételben, hogy bár a legegyszerűbben elkészíthetők közé tartozik, mégis egészen különleges. A Donatella's kitchenben ettem ilyet köretként, és azóta már ötször megcsináltam itthon. Külön egyszemélyes gratin tálkákat is vettem, hogy ha vendégek jönnek, mindenki a sütőből kivéve kaphassa meg a saját adagját anélkül, hogy szét kellene túrni. A receptet a Bűvös szakácson olvastam hozzá, azóta még annyi további tippet kaptam, hogy állítólag akkor lesz különösen finom, ha egy szétnyomott, felaprított fokhagymát a katonás rendben lepakolt krumpliszeletek alá is teszünk. Érdekes kérdés ennek az ételnek az elnevezése, mert amúgy sosem használom a burgonya szót, inkább csak krumpli - sült krumpli, főtt krumpli. Viszont az, hogy krumpli gratin valahogy hülyén hangzik. A gratin dauphinois név, amit a Bűvös szakácsnál olvastam, viszont már talán egy kicsit túlzás, elvégre a krumplistésztát sem grenadérmarsként kérjük a konyhástól, annak az irodalomban a helye, nem a menzán (például Tandorinál: "Iszom, vagy nem iszom; fogyasztom magam – jól felhíztam a nyáron, merészen kosztoltam: kolbász, szalámi, grenadérmars, pirítós kenyér margarinnal… s ah ezt-azt bőven köpködtem is, azért csak ment le mindenből, és több nap mentem föl bizonyos mennyiség fölé a borral, mint nem… és ültem, ültem, ültem, mert rengeteget dolgoztam, és ha ezt én mondom..." Tandori Dezső: Lábon vett filozófia). Amúgy ha valaki visszafelé végigböngészi a blogot, nem talál majd önálló krumplis receptet, úgyhogy ez most a nagy burgonyapremier a Húsosfazékon.
Hozzávalók
fél kg krumpli
2 dl tejszín
1 dl tej
1 gerezd fokhagyma
szerecsendió
cayenne bors
só, bors
száraz gruyère sajt
A krumplit meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk, majd egy nagyobb vagy több kisebb tűzálló tálba pakoljuk, félig egymásra fektetve a szeleteket, majd sózzuk. Legjobb a kör alakú vagy ovális tál, abba szépen kívülről befelé köralakban rakhatjuk le a szeleteket. A tejszínt összeöntjük a tejjel, ebben a tűzhelyen kis lángon felolvasztjuk a vajat, reszelünk bele szerecsendiót, fűszerezzük cayenne borssal, sóval, borssal. Mindezt ráöntjük a krumpliszeletekre, megszórjuk az egészet reszelt sajttal. Innentől ha már éhesek vagyunk, tegyük 50 percre 200 fokra előmelegített sütőbe, ha tudunk várni, akkor 2 óráig süssük 120 fokon. Ennyi az egész, pofonegyszerű. Viszont a tejszín-szerecsendió-krumpli olyan zseniális keveréket alkot, ami bőven túlmutat egy sima krumpliköreten. Épp ezért ne emlegessük francia rakott krumpliként - hogy még egy kört fussunk az elnevezés körül, mert arról inkább az a vastagra karikázott, tejfölös-tojásos krumpliétel jut eszünkbe, amit akkor csináltak otthon rakott krumpli helyett, ha a kamrából épp kifogyott a kolbász. A burgonya gratinnek amúgy számos további elkészítése módja van, itt lehet mazsolázni.
Na mit szól hozzá?