Az ünnepi hét alkalmából igyekszem minél többször libát enni: töltött libanyak, ludaskása, liba vadasan, sólet füstölt libával, libaleves és még sorolhatnám. Tegnap elsétáltam a Vásárcsarnokba, és vettem két szép libamellet, bár még nem tudtam, mi lesz belőle. Szedermártással már korábban készítettem libamelles fogást, de úgy éreztem, a Márton naphoz valahogy nem passzol az édes mártással körített hús, ide valami nehéz, ütős, igazi téli étel kell. Úgyhogy inkább a lencse mellett döntöttem. Hagymával és répával, a libamellből kisült zsíron elkészítve. A végeredmény pont olyan lett, mint ahogy terveztem: a hús zamatos és finom, középen rózsaszín, a zsíros bőr tepertővé pirítva, a lencsének pedig pikáns ízt kölcsönzött a libazsír.

 

 

A libamell bőrét sűrűn bevagdossuk, vigyázva arra, hogy a húst ne sértsük meg. Vastag öntöttvas serpenyőben, bőrös oldalára fektetve alaposan megsütjük, majd átfordítva a húsos oldalára max. egy percig sütjük. Sütés közben a megsült oldalakat durva sóval és frissen őrölt borssal szórjuk be. Előmelegített sütőbe tesszük (180 fok) tíz percre. A zsír egy részét a serpenyőből kiöntjük, a maradékon a hagymát és a répát megpirítjuk, majd hozzáadjuk a lencsét (én konzervet használtam, akkor nem kell beáztatással és főzéssel bajlódni). Sózzuk, borsozzuk, és amikor kész, keverjük hozzá a tejfölt.

 

A kész libamellet a sütőből kivéve pár percig pihentetjük, majd felszeleteljük. A lencsét tányérra szedjük, a libamellszeleteket a tetejére rendezzük.