Szeptember első felében kapható a piacon a legjobb szilva, úgyhogy már rég eldöntöttem, a következő recept egyik alaphozzávalója ez lesz. A kacsamell nagyon jól passzol a különböző gyümölcsökhöz, készítettem már naranccsal, gránátalmával, kumquattal és most itt volt az ideje szilvával is kipróbálni. A szilvához jól megy a fahéj, igaz édességekben, de gondoltam, érdemes ilyen formában is kipróbálni (persze csak kis mennyiségben). Mindehhez a szilva sütéséből visszamaradt részekből vörösbor felhasználásával főztem mártást, a köret pedig diós zellerpüré volt. Ez az első recept a blogon, ami nem otthon, hanem Dobogókőn készült, a kis erdei faházban. Nagyon jó itt főzni, bár a konyha felszerelése még folyamatban van, de tervbe van véve különböző vadételek készítése, téli bográcsolás és kültéri sütögetés is.
Ebéd előtt nagy sétát tettünk a Pilisben, az egész erdő szarvasbőgéstől volt hangos. Rengeteg gombát láttam, de mivel nem ismerek fel sok fajtát, inkább nem nyúltam hozzájuk. Viszont tervbe van véve már egy nagy gombászás szakértői segítséggel. Gasztronómiai szempontból így összességében véve az ősz izgalmasabbnak ígérkezik, mint a nyár!
Hozzávalók
1 kacsamell
5-6 érett szilva
2 ek kukoricacsíraolaj
friss kakukkfű
fahéj
egy zellergumó
friss dió
1 ek vaj
1 tk cukor
1 dl bor
só, bors
A kacsamell bőrét bevagdossuk, sóval, borssal és a friss kakukkfűvel bedörzsöljük, majd két órára félretesszük (szobahőmérsékleten, már ne a hűtőbe). A szilvákat félbevágjuk, kimagozzuk, a cukorral, kakukkfűvel, kevés borssal és némi fahéjjal fűszerezzük, majd olajjal meglocsoljuk. A serpenyőbe is öntünk kevés olajat, s a szilvákat félbevágott oldalukkal lefelé sütni kezdjük. Még azelőtt kivesszük őket a serpenyőből, hogy elvesztenék az alakjukat. Egy-két szem persze szét fog menni, ezeknek a héját kidobjuk, a gyümölcs húsára pedig vörösbort öntünk, majd mindezt sűrű mártássá visszaforraljuk. A gyümölcsből megmaradt rostot villával kihalásszuk, a mártást félretesszük. A serpenyőt nagy lángon felhevítjük, majd a kacsamellet bőrével lefelé beletesszük, addig sütjük, amíg ropogósra, aranybarnára sül. A másik oldalára is egy kis színt pirítunk, majd 45-50 percre 100-110 fokos sütőbe tesszük. Közben a zellergumót megfőzzük, majd sóval, borssal fűszerezzük, hozzáadjuk az összetört diót meg egy kanál vajat, és botmixerrel pürésítjük.
A kacsamellet felszeleteljük, jöhet mellé egy csík zellerpüré, arra pedig pár szem szilva és egy kevés mártás.
Na mit szól hozzá?